- De hát mindketten tizenkilenc évesek vagytok!
Ez volt a leggyakoribb mondat, amit a családomtól hallottam, a L barátnőmmel tartott Rowling-orientált hétvége előtti héten.
Mondanám, hogy oké, jogos, de NEM, NEM AZ. L és én 6 éve ismerjük egymást, de mielőtt megismertük volna egymást, ezek a mesterművek már egy ideje meghatározták az életünket. Utána meg pláne.
Igen, én tényleg vártam a levelet 2004 nyarán, és az utána való évben szintén, hátha az évvesztességemmel volt baj. És később, a kémia füzetemre Bájitaltan, a törire Mágiatörténet, a matekra pedig Számmisztika volt írva.
Jó kérdés, hogy akkor miért tinédzserkorunk végéhez közeledve tartottuk az első Harry Potter-maratonunkat? Mindig is terveztük, de sosem voltak jók a körülmények (elutazó szülők pl (:). De végül, augusztus utolsó hétvégéjén a családom elutazott Tokajba, mi meg végignéztük, hogy lesz a kisgyerekekből nem kicsi, és hogy építik át a Roxfortot hét év alatt.
Nyilván témába vágó kaja kellett. Semmit sem tudtam elképzelni főételnek, mert lehet, hogy Harry bárányragut evett valamelyik részben, de azért az mégsem olyan. L a tökös derelye ötletét is elvetette, szóval ami a főételt illeti, a minimalizmusra törekedtünk,vagyis pizzát rendeltünk, és inkább az édességekre koncentráltam.
- But you are nineteen-years-old, both of you!!
That was the most usual sentence I heard from my family, the week before we held a Rowling-oriented weekend with my friend L.
I would say, okay, it is rightful, but NO, IT IS NOT. L and I have been known each other for six years, but before we met in the age thirteen, this masterpiece definied our lives, and after we met, especially.
Yes, I really expected the letter in the summer of 2004, and one year after too, if maybe the problem was coused by my time-loss. And later, on the cover of my chemistry-booklet Potions were written, on the history one, History of Magic and on the maths, Arithmancy.
It's a good question, that why did we hold Harry Potter marathon for the first time close to the end of our teenage? We always stalled, and we didnt have right circumstances, like travelling parents etc. But finally, on the last weekend of august, my family went to Tokaj, and we watched how the little children became not little, and how the Hogwarts transformed into different buildings.
It was obvious, that we had to have theme-food. I couldn't really imagine anything for the main course, because okay, maybe Harry had casserole in one of the parts, but that is not that tipical. L rejected even the idea of pumpkin pastries, so in that case, we relied on minimalismthat means we ordered pizza, and I concentrated on sweets. Here we go:
Ez volt a leggyakoribb mondat, amit a családomtól hallottam, a L barátnőmmel tartott Rowling-orientált hétvége előtti héten.
Mondanám, hogy oké, jogos, de NEM, NEM AZ. L és én 6 éve ismerjük egymást, de mielőtt megismertük volna egymást, ezek a mesterművek már egy ideje meghatározták az életünket. Utána meg pláne.
Igen, én tényleg vártam a levelet 2004 nyarán, és az utána való évben szintén, hátha az évvesztességemmel volt baj. És később, a kémia füzetemre Bájitaltan, a törire Mágiatörténet, a matekra pedig Számmisztika volt írva.
Jó kérdés, hogy akkor miért tinédzserkorunk végéhez közeledve tartottuk az első Harry Potter-maratonunkat? Mindig is terveztük, de sosem voltak jók a körülmények (elutazó szülők pl (:). De végül, augusztus utolsó hétvégéjén a családom elutazott Tokajba, mi meg végignéztük, hogy lesz a kisgyerekekből nem kicsi, és hogy építik át a Roxfortot hét év alatt.
Nyilván témába vágó kaja kellett. Semmit sem tudtam elképzelni főételnek, mert lehet, hogy Harry bárányragut evett valamelyik részben, de azért az mégsem olyan. L a tökös derelye ötletét is elvetette, szóval ami a főételt illeti, a minimalizmusra törekedtünk,
- But you are nineteen-years-old, both of you!!
That was the most usual sentence I heard from my family, the week before we held a Rowling-oriented weekend with my friend L.
I would say, okay, it is rightful, but NO, IT IS NOT. L and I have been known each other for six years, but before we met in the age thirteen, this masterpiece definied our lives, and after we met, especially.
Yes, I really expected the letter in the summer of 2004, and one year after too, if maybe the problem was coused by my time-loss. And later, on the cover of my chemistry-booklet Potions were written, on the history one, History of Magic and on the maths, Arithmancy.
It's a good question, that why did we hold Harry Potter marathon for the first time close to the end of our teenage? We always stalled, and we didnt have right circumstances, like travelling parents etc. But finally, on the last weekend of august, my family went to Tokaj, and we watched how the little children became not little, and how the Hogwarts transformed into different buildings.
It was obvious, that we had to have theme-food. I couldn't really imagine anything for the main course, because okay, maybe Harry had casserole in one of the parts, but that is not that tipical. L rejected even the idea of pumpkin pastries, so in that case, we relied on minimalism
A muffinok hagyományosak, cukormázzal, a cikeszeket marcipánból csináltam. A Bogoly Berti féle Mindenízű Drazsé sima színes cukorka, a csokibékákat egy csokiboltban vettem Angliában.
Hogy milyen volt? 2012 egyik legjobb hétvégéje. Kábé húszszor besétáltunk a nappaliba felmosórúddal, Durmastrangos diáknak tettetve magunkat és összevissza hadonásztunk evőpálcikával és dobverővel varázspálcával. Ésatöbbi. :)
The muffins are traditional, with icing, the Snitches are from marzipan. Berty Bott's Every Flavoured Beans are simple mixed sweet beans, and the chocolate frogs were brought in England, in a chocolate-shop.
How was it? One of the best weekends in 2012. We walked in the living room almost twenty times in the living room with mopping rodes, like students from Durmstrang, and we were flailing with drumsticks and eating sticks wands. Andsoon:)
No comments:
Post a Comment